Tegnap láttam egy TED előadást egy inverz-Dawkinstól, aki a "Science delusion"-nek nevezett könyvével turnézik. Ez a fickó azt állítja, hogy a tudomány erőszakosan nyomja ránk a materialista világnézetet, pedig az csak egy világnézet a sok közül.
Nos, valóban, egy világnézet a sok közül, de a többivel ellentétben bizonyítható és újraellenőrizhető. Az ebből előálló materializmus lényegében csak mellékterméke egy elvnek, ami szerint ne feltételezzünk többet annál, ami egy jelenséget elégségesen megmagyaráz. Ha spekulálunk, akkor tulajdonképpen semmink sem lesz; mert akkor bármit és annak az ellentétét is belespekulálhatjuk egy állításba (és meg is tesszük, különben nem lenne ennyi vallás, szekta és magánhit).
"Nem igaz? Nem baj! Van egy másik állításom! Meg különben is Isten a logika fölött áll, hiszen ő teremtette, meg minden, meg ki is vagy tulajdonképpen, nálad sokkal okosabb 5 diplomás magfizikus azt mondta, hogy..."
(Megjegyzés: szomorú, hogy egy állítás igazságtartalma attól függ ki mondja.
Az ember közösségi lény, bedrótozott hatalmi státusz detektorokkal: nem mindegy, hogy a spekulációt egy nagyon okos és tisztelt ember mondja, vagy a szüleink, vagy a szomszéd majom vagy a hülye öcsénk. Persze az igazságnak, ennek a szegény párának, teljesen mindegy volna, hogy ki mondja; de nekünk nem.)
A tudomány nem tehet mást, minthogy annyit állítson, amennyit addig be tudott bizonyítani és amit ellenőrizni tud. Mivel se istent, se szellemeket, se lelket, se mágiát nem tudott eddig, ezért nem is állíthatja ezeket.
Lássunk egy példát! A Science Delusion könyv bevezetőjében rögtön meredek elmélet következik: lenne valamiféle morfikus rezonancia, ami erőtérként irányítja a sejtnövekedést és a galambok hazatalálását. (Miért pont morfikus rezonancia? Miért nem amorfikus kaszkád reakció? Vagy Isten hívó hangja?) Bizonyíték nélkül áll a levegőben...
Persze inverz-Dawkinsnak joga van ilyeneket sejtenie... A tudomány hipotéziseket tesztel, állításokat ellenőriz: bármit sejthetek, de csak olyat állíthatok, amit tudok bizonyítani. Egy sejtésből nem lesz tény csak azért, mert nagyon szeretném, hogy igaz legyen. Sem azért, mert a latin és görög szókincsemmel dobálózom.
Tudom, tudom... Az átlagember elképzelése szerint pont ez a tudomány: egy adag zsargon nehezen felfogható következtetésekkel.
Pedig nem ez a lényeg. Sőt, a sok idegen kifejezés a körülményesen megfogalmazott állításokkal együtt inkább csak ront a tudomány helyzetén: "Haver én sosem fogtam, hogy mi a pálya... A matek nem nekem való...". Ehelyett a lényeg az ellenőrizhetőség. Nem hiszed el? Teszteld újra. Szerinted morfikus rezonancia? Szerintem meg tudom magyarázni már bizonyított dolgokkal is. Ugyanis ilyenkor elővesszük...
Occam borotváját
Mit is mondott ez a csávó? (Occam egyébként egy középkori ferences szerzetes volt):
"Borotvával hasítsuk ketté a szükségtelen hipotéziseket!"
Azaz: "A tétel kimondja, hogy egy jelenség magyarázatának minél kevesebb feltételezést kell magában foglalnia, kizárva azokat, melyek nem változtatnak a magyarázó elmélet valószínűsíthető végkimenetelén."